Ahogy az lenni szokott teszt során, kéne egy olyan víz, ahol elég nagy a halbőség ahhoz, hogy egy teszt valóban teszt legyen. Sokat gondolkoztunk rajta, de végül a Barina tóra esett a választás.
A helyszín
A Barina tó a Pest megyei Csővár mellett található. A honlapon található számot hívva semmi válasz! Mindegy, megyünk és kész. 5:30, M3 kivezető benzinkút, hatra ott is vagyunk.
Hajnalban ébreszt a telefonom. Ébreszt? Csörög!
5:07, Attila hív. Itt vagyok. Te merre?
ÉN? Még ágyban, nem ébresztett a telefon, mert végül nem állítottam be! Na ezt megbeszélve megállapodtunk, hogy ő megy, én meg utána.
Már úton vagyok, Attila csörög megint. Itt vagyok, de majdnem kiröhögtek, hogy nem foglaltunk helyet telefonon! Ennek ellenére sikerült helyet biztosítani nekünk, kifizette az én 2000Ft-os sportjegyemet is, csak hogy biztos legyen helyünk.
Megérkeztem végre, és egy festői hely fogadott, gyönyörű tó, egy rendezettnek mondható gazdaság mellett. Attila már integet a túlpartról, hogy hova menjek. Mielőtt azért átmegyek, iszom egy kávét és leadom az engedélyt. Miközben készült a kávé, jeleztem, hogy én előző nap csörögtem, és a honlapon talált számot senki nem veszi fel! Van honlapunk? – jön a válasz. Na itt elengedtem a témát, viszont azonnal kaptam egy mobilszámot, ha legközelebb jönnénk. Korrekt!
Itt írom le mindenkinek, hogy mielőtt mentek, a 06-30-569-1352-es számon foglaljatok helyet. A számozás kb. 40-ig van, ebből 20 a halőrház oldalában. Közben rájöttem, hogy miért is olyan népszerű ez az oldal. Mert a túloldalra körbe kell menni a tavon, és egy árva kiskocsi sincs. Én mondjuk beraktam a SPACE STATION / ONBOX SHUTTLE talicskámat, mert ha új helyre megyek, nem bízom a véletlenre! Jól tettem.
Szóval a másik fontos dolog, hogy gondoskodjatok a felszerelésetek szállításáról, mert a helyszínen semmi nincs, autóval meg nem lehet bemenni!
Aztán rájöttem még egy dologra, hogy miért olyan közkedvelt a halőrház oldala, de erről később.
A horgászhely
A 27-esnek mondott hely jutott nekem. nem rossz, nagy nyílt víz. A kipakolás után etetőanyag keverés, majd láda felállít, és elkezdek keresni a víz alatt valamit, valami törést, de egy teknőnek tűnt az egész, hirtelen mélyül, és úgy is marad. Emiatt azt találtuk ki, hogy a halfordulásokat vesszük figyelembe, és 30-36 méteren fogunk horgászni.
A tavon ívott a kárász, szerintem a pontyok is erre készültek. Míg készülődtem, észrevettem, hogy két helyen folyamatosan kapás van, a sarokban, és a félsziget (mert itt ilyen is van) csücskében. Mire végeztünk mindennel, a sarok lassan elcsendesült, de a félsziget az továbbra is aktív maradt.
Az etetőanyag
Mivel nem tudtam milyen az állomány, nem akartam mellé lőni, és két kaját kombináltunk, a Sonubaits MatchMethod mix-ét és a Sonu Supercrush Expandert. A match kaja egy édeskés jellegű mindenes etetőanyag, a Supercrush meg expander pelletek őrleménye, ami elég aktívan dolgozik. Gondoltam ilyen felmelegedő vízben nem baj, ha a kaja felfelé is dolgozik. A match kaja az egész egyszerű, de az Expander hihetetlen mennyiségű vizet képes felvenni. Már-már úgy érzi az ember, hogy szinte túl vizes, de pár perc, és megint kér még. Javasolt a többszöri aprólékos vizezés. Egy-egy nedvesítés után érdemes áttörni rostán, hogy egyenletes legyen a felszívódás.
A kaja pihent, közben előkerült egy zacskó 2mm-es Fin Perfect Feed pellet. Ez a legegyszerűbb, beleöntjük egy tálba, nyakon öntjük annyi vízzel, hogy ellepje, és ahány milliméter, annyi percig álljon a víz alatt. Ezután le kell önteni róla a vizet, és a lyukacsos tetejű dobozt érdemes a fedelével lefelé fordítani, hogy távozzon a felesleges víz. Pár perc után mehet egy keverőedénybe, kicsit kézzel át kell keverni, és pihennie kell. 10-15 perc és már használható.
A csali
Methodozásról lévén szó, pelleteket gyűjtöttem össze. Oozingok, Semi-bouyant band’um pelletek és sima band’um pelletek. Az új bloodworm széria, fehér csoki, és a favorit, az ananász soha nem maradhat otthon. De a biztonság kedvéért egy-egy doboz csonti, pinki ott lapult a táskában.
A felszerelés
A mai napon két gyönyörű botot vittem magammal, a Preston Dutch Master Method Feeder botokat, 11’8” és 12’8” méretekben. Rendkívül kecses botok, adatokkal nem bajlódom, mert fent van a shopban, de az mégis fontos, hogy 200 és 220g súlyúak. hihetetlen kecses blank, és gyönyörű karakterisztika. És a dobósúly ezeknél a botoknál a valóban kényelmesen eldobható súlyt jelenti.
A botokra egy 4000-es PrestonPC-R orsó került, ami nem törte meg a bot jellegét, és súlyban, dobméretben tökéletesen kiszolgálja a pálcát.
Kezdésnek egy Preston in-lineMethod Feeder L30g került fel és röpült is be a 36 méteres távra. A horgászat során a damil bekerült a klip alá. A beállított táv után mindig lemérem a távolságot, hogy ha ki kell akasztanom a zsinórt, akkor könnyen visszataláljak. Tudom, hogy ezt lehet két ágassal is művelni, de én a Preston Measuring Stick-jét használom, mert azt erre találták ki. Nem akad bele a damil, az oldalkosár pont ráhúzható a leszúróra, van egy párnás rész a horognak, ha netán methodozol, és van rajta egy zsinór, ami pont 3 méter, és két állítható jelölés, így két távot is beállíthatsz!
A halak
A pecát etetés nélkül kezdtem el kb. 8:20 körül. Gondoltam, ha már nem találtam törést, akkor megkeresem én a halakat. Első dobásra fehér csokis lebegő Band’um ment fel, de semmi, 10 perc után frissítés, és felraktam az új lebegő szúnyoglárvás Band’um pelletet. Ahogy az lenni szokott, valami mindig a táskában marad, és mire visszaértem, a botot lerántotta valami a ládáról. Egy dolog kiderült, a 11’8” as method feeder PC-R 4000-es orsóval tud úszni. Gyors rádobás egy másik bottal, majd fárasztás, a hal meglett, és persze hogy egy másfél kilós ponty volt. A nagy izgalomban fotó sem készül a halról, csak az úszó botról!
Újra csalizás, de az újabb hal csak tíz óra körül érkezett ananászos lebegő band’um-re. És persze egy benti távról, mert a közel másfél óra kereséssel telt el. A váltás oka az volt, hogy ilyen konyhapecás helyeken a sporik sokszor megpróbálnak akkorát dobni, amekkorát csak lehet. Ezért a sokak által emlegetett „100 méterről jött a hal” távolságot próbáltam meg, ez 60 méter volt.
Apropó, konyhapecás. Rossz volt látni, hogy minden ponty, amit fogtunk borzasztó állapotban volt, szanaszét tépett szájúak voltak, sokszor elég friss sebekkel. Úgy látszik, még itt is megy az aranyszabály, hogy nagy horog, nagy hal… Én erre a napra a PR38-as horgot választottam 14-es méretben. Ez egy vastagabb húsú horog, de formában megegyezik a PR36-al. Ráadásul szakáll nélküli. Erről a szakáll nélküli dologról megoszlanak a vélemények, de én nagyon szeretem, és hal csak az én hülyeségem miatt lépett meg róla!
Mivel a szél is feltámadt, 45g-os korsárra váltottam, de a botnak nem esett nehezére sem a táv, sem a kosár. Innentől aktívabb lett a peca, jött még egy ponty 10:11-kor, majd utána dévérek. Érdekes volt, hogy a pelletet 10 óra után csak tologatták, teljesen mindegy, hogy lebegett, vagy sem, viszont az élőt szinte azonnal elhúzta valami. Ez a valami általában egy dévér volt. Az utolsó ponty 11:48 kor érkezett, előtte és utána csak dévér. Viszont a közelgő vihar pakolásra kényszerített minket, így még vissza kell jönnünk egy visszavágóra!
Konklúzió
A beszámoló elején írtam, hogy rájöttem miért olyan közkedvelt a halőrház oldala. Hát azért, mert a szigeten folyamatosan húzták a halat, megállás nélkül. A tó végén található sarokban viszont megállt egy idő után a kapás, velünk szemben meg szintén napozás volt, sőt előkerült a grillrács is.
Összességében pontyból fejenként 4-5 darab jött, de szinte csak nagyobb példányok (4-5Kg között), illetve dévérek. A tóból vagy hiányzik a napijegyes ponty, vagy azok is már ívásra készültek, mint a kárászok. Unatkozni nem unatkoztunk, a helyszín gyönyörű, bátran ajánlom mindenkinek, csak telefonon helyet foglalni, és kiskocsit vinni ne felejtsetek el!
A botok
A botok rendkívül jól vizsgáztak. Ha valaki keres magának egy igazi mindenes botot, akkor ez a jó választás. A horgászat során a középső spicceket próbáltuk (1,5oz), minden kapást jól közvetített, és nem pattant le róla a dévér. A nagypontyokat 15-17-es előkékkel simán partra segítettük, a fárasztás maga volt az öröm, hiszen a bot ledolgozott minden kirohanást. 4000-es orsónál nagyobbat nem javasolt rájuk rakni, mert lebutítja őket. A PC-R orsók széles dobja kiváló a távoli dobások támogatására. Készült egy pár kép a botokról, de az igazán sokatmondó dolog a videó, ami tökéletesen visszaadja, miért is olyan jók ezek a botok.
Preston Dutch Master 11’8” + Preston PC-R 4000-es orsó, 45g-os Large Preston in-line Flat Method Feeder kosár, 60 méteres távolság.
Két szóban csak annyit mondanék, hogy erőlködés nélkül!
A teszten használt felszerelések összesítve:
Bot 1: Preston Dutch Master Method Feeder 11'8"
Bot 2: Preston Dutch Master Method Feeder 12'8"
Orsók: Preston PC-R 4000-es orsó
Kosár: Preston in-line Flat Method Feeder kosarak L30 és L45g méretben
Zsinór: Preston Reflo Power max Reel Line 0,18mm
Előke: Preston Reflo Power 0,17mm
Horog: Preston PR38 - 14-es méretben
A teszten használt etetőanyagok és csalik
Etetőanyag: Sonubaits Match Method Mix + Sonubaits Supercrush Expander 1:1 arányban
Etetőpellet: Sonubaits Fin Perfect Feed 2mm
Csalizó pelletek: Sonubaits Oozing goilies (Bloodworm, Tutti-Frutti, Krill), Semi-Bouyant Band'um (Bloodworm, White Chocolate, Pineapple), Band'um (White Chocolate), csonti, pinki
Búcsúzásként egy kép a 12'8"-as Dutch Master Method feederről egy 5-ös forma ponty alatt.
