Az alábbi írásban saját - sokszor versenykörülmények között megszerzett - tapasztalatainkat fogjuk megosztani veletek és egy kis segítséget nyújtani az ideális horog megválasztáshoz method módszerhez. A bevezetőre több sort nem is pazarolnánk, csapjunk is bele!
1. Kis horog vagy nagy horog kérdése:
Sokan hajlamosak azt a hibát elkövetni, hogy a horgot jelentősen kisebbre cserélik, de túl kemény bottal horgásznak továbbra is. Ennek eredményeként sokkal több kapásuk van, viszont nagyon nagy százalékban elveszítik a halat a fárasztás során. Ekkor kerül elő általában az elcsépelt szlogen: „Na tessék a kis horoggal nem lehet halat fogni”. Ökölszabályként nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a kisebb horog több kapást jelent. A kis horoggal elveszített halakat pedig egy lágyabb bottal, sokkal nagyobb arányban tudjuk partra segíteni.Egy jól összehangolt felszerelés kis gyakorlattal egy kapástalan időszakban is adhat szép, akár még 10+os halakat is, mint ez már oly sokszor bebizonyosodott: a következő képen szereplő pontyot is egy 18-as horoggal sikerült partra terelni egy nem éppen halas napon.
Ezen a ponton természetesen felvetődik az előkezsinór méretének kérdése is. A kisebb horog vékonyabb zsinór alapelvet bátran alkalmazhatjuk, néhány kirívó esetkivételével. A tapasztalat azt mutatja, hogy a halak kapókedve újraírhatja a jól bevált horognagyság-előke párosításunkat.Előfordul, hogy a hal nem tolerálja a nagy horog - vastag előkepárost, de a horgot kisebbre cserélve (az előkevastagságon nem változtatva) nagyságrendekkel több kapásunk van. Illetve megeshet fordítva is; mikor a nagyobb horgot vékonyabb előkén felveszi,míg a hagyományos horog-előke párost nem. Ezek az apró különbségek leginkább csak versenykörülmények között fontosak, ahol az optimális párosítás plusz fogott dekákat vagy akár kilókat adhat. A hétköznapi horgászatban nyugodtan maradhatunk a vastag előke-nagy horog és a vékony előke-kis horogpárosítások variálásánál.
2. Szakállas vagy szakáll nélküli kérdéskör
Sokan idegenkednek a szakáll nélküli horgok használatától. Ennek oka néhány tévhit, ami a szakáll nélküli horgokat körül lengi. Egyik érvként a sok halvesztést szokták felhozni. Valóban igaz, ha a zsinórt fárasztás közben meglazítjuk, jó eséllyel kiakad a horog a hal szájából, de valljuk be, ha ezzel a technikával fárasztanánk, elveszítenénk kedvenc sportunk egyik fő élményforrását a fárasztást. Egyegyenletesebb bevontatás során a mai botok rugalmasságát és a zsinórok nyúlását figyelembe véve a hal leakadásának esélye semmivel sem nagyobb, mint a szakállas „kampóknál”. A szakáll nélküli horgok mellett szól, hogy kisebb sebet ejt, mint szakállas társai (ami egyébként pont csökkenti is a lemaradások számát)és az sem elhanyagolandó tény, hogy ennek köszönhetően jobban is kíméli a halat. A szakáll nélküli horog nagyobb biztonsággal akad a szakállas horgok szakállának nagyobb ellenállása miatt,ami hatalmas segítséget jelenthet az óvatos kapások elcsípésénél is.
3. A horog alakja
Jelenleg a piacon megszámlálhatatlan típusú és alakú horog létezik, így megpróbálunk inkább csak támpontokat és példákat adni a megfelelő választáshoz. A horogöblének nagysága határozza meg mennyi húst fog a horog a halszájából. Értelemszerűen ez minél nagyobb annál biztosabban tartja a halat a fárasztás során.
Egyátlagos öblű horog: KORUMXPERT SPECIALIST BARBLESS HOOKS
Egy közepes megoldás: Preston KKM-B
És egy nagy öblű változat: Preston PR478
A horog és a horogszár párhuzamostól eltérő szöge, ami segíthet az akasztásban ezeket„önbevágós” horgoknak is szokták nevezni. Ezeknek a horgoknak viszont sajátossága a párhuzamostól való nagy eltérés miatt,hogy a csalival nem érdemes a horoghegy és a horogszár közötti területet kitöltenünk, hanem inkább a horog alatt kínáljuk fel a csalit (hajszálelőke, gumikarika).
Ilyen horog a Preston PR C1
4. A horog anyagvastagsága
A horog anyagának vastagsága fontos szerepet játszik a horog erősségében, ami a kihajlásra és az eltörésre való hajlamosságot foglalja magában. Itt arra érdemes figyelni, hogy nagyobb vastagság általában nagyobb súlyt is jelent, ami bizonyos finomabb kapási időszakban jelentősen csökkentheti a kapások számát.
Kisebb anyagvastagság: Preston PR 333
Nagyobb anyagvastagság: Preston PR 38
A horog súlyának és nagyságának csökkentésével is csodákat tudunk tenni néha a kapástalan időszakokban. Ha még melléállítjuk, hogy mennyit játszhatunk az előke vastagságával és a hosszával, akkor egy igen bonyolult képletet kapunk, aminek nagyon sok lehetséges kimenetele lehet, ezért arra biztatunk mindenkit, hogy próbálkozzon, és ne érje be az elcsépelt „nem eszik a hal” magyarázattal, ha nem fog halat.
Végezetül pedig azt tanácsolnánk, hogy a horgot mindig a várható halak méretéhez igazítsuk, figyelembe véve a kapások várható intenzitását is. Tartsunk lépést a technológiák fejlődésével és ne ragadjatok le egyetlen már bevált horognál, hanem bátran próbálgassátok az új technológiákat és anyagokat felvonultató horgokat is.
Gecse Béla
